Gagy

  • Nyomtatás

Gagy a völgy névadó települése, 1566-ban Gagij néven említik először, majd Gagi, GagΫ és Gagj, később a mai Gagy alakban. Egyes nyelvészek nevét ismeretlen, talán szláv (gágya: mocsaras terület) eredetűnek mondják, ám legvalószínűbb, hogy régi magyar névadási szokás szerint egyszerű személynévből keletkezett (már 1366-ban Johannes filius Gagy személynévként fordul elő, igaz, nem vidékünkről). Népetimológiás magyarázata a gagya (tk. gatya) szóval hozza kapcsolatba, és ennek oka, hogy a falu három fő utcája (a patakkal párhuzamos főút, a központtól lefele Alszeg, fölfele Cserefalva, és az azokra merőleges Zongota) egy kiterített gatyához hasonlítható.

   A faluban több nemesi család is élt: a Pálffyak, Szentkirályiak, Türkösiek, Miklósiak. A falucska népességét alkotó szabadok, illetve jobbágyok, zsellérek tőlük függtek anyagilag, mivel ők voltak a föld- és erdőterületek többségének birtokosai. Jövedelmi forrásaik a földművelés, állattartás és az erdőhasználat (fakitermelés, tűzifa piacra szállítása) volt. Régi unitárius harangjaikat 1701-ben és 1708-ban öntették Rákóczi Ferenc forgalomból kiment rézpénzeiből, mára egyik sincsen meg (egyiket az 1848-1849. évi szabadságharckor hadi célra át kellett adni, aminek tényét az 1850-ben – két évi szünet után – újra induló vizsgálószék jegyzőkönyve így örökítette meg: “A Sz: eklézsiának javai közül az ingok apadtanak miszerint a rendelet szerint a magyar álladalom számára a kisebbik harang leadatott álgyunak”) Lakói többségében unitáriusok (1673-ban vált önálló egyházközséggé), mostanság 47 református család él a faluban, összesen 78 személy, illetve kisebb számban római katolikus, a múlt század első harmadától baptisták, és Jehova tanúi, hetednapos adventisták (szombatosok) meg ortodoxok. Az unitárius vizitációs jegyzőkönyveiben 1813-ból van adat felekezeti oktatásról. 1902-ben kezdik építeni a mai iskolát Fazakas Dénes kántortanító idejében. Az állami segítség mellett a hívek adakozására is szükség volt. 1940-től működik óvoda a faluban, Keresztes Rozália volt az első óvónő. 1942-ben napközi otthon létesült 30 gyerekkel. 1963-ban állami segítséggel és önkéntes pénzhozzájárulással, önkéntes munkával emeletet építettek az iskolára. 1991-től felvette a Móra Ferenc nevet, az eseményt az első falutalálkozóra időzítették. 1992-től beindult a Móra Ferenc vers- és prózamondó verseny, melyet évi rendszerességgel szerveznek meg, és a Gaggyal szomszédos községek települései kapnak rá meghívást. Megalapították az ismert íróról elnevezett alapítványt, amelynek saját könyvtára van. Látnivalók: a régi unitárius templom helyében 1901-ben építették az újat, tornya egy évtizeddel korábbi. Miután a régi használhatatlanná vált, 1924-ben építették a jelenlegi református templomot, melléje pedig 1989-ben közadakozásból és közmunkával a tornyot.
   A falu temetőjében nyugszik Szabó Sámuel, aki a székelykeresztúri unitárius gimnázium első igazgatója volt. Az ún. Szentkirályi-temetőben látható a család egyik tagjának, 48-as századosnak megrongált sírköve. Bagi nevű határrészben hatalmas földvermek nyomai figyelhetők meg, talán egykori gabonatároló helyek. Gagy keresztje részen húzódott az énlaki castrumot a Kis-Küküllő völgyével összekötő római út, a néphit szerint Tündérek útja.
 

forrás:
P. Buzogány Árpád

Megjelent az Orbán Balázss szemével… 2002–2007 című fotóalbumban, 31–39. oldal (Székelyudvarhely, 2008, kiadta az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont)