|
|
 |
 |
 |
| |
|
2010. május 24. |
|
Egy meghívásnak tettünk eleget, amikor a
szentábrahámi ifjak egy csoportjával Magyarországra utaztunk. Egy
Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, Jászboldogházán, immáron
többedik alkalommal szervezték meg a "Hagyományok hétvégéje" című
rendezvényt. Erre a rendezvényre kaptunk meghívást, melyet örömmel
teljesítettünk. A rendezvény egyik célja volt más tájegységek
tánckultúrájának megismerése volt, nevezetesen Székelyföld
tánckultúrájának bemutatása. Berei Enikõ
tiszteletes asszony készséggel vállalta a szentábrahámi ifjak
felkészítését a produkcióra. Pár próba után már készen is álltak az
indulásra. Pénteken, azaz 2010. május 14-én volt az indulás, az esti
órában, így hajnalra érkeztünk meg a rendezvényt szervezõ falukhoz
tartozó Jászalsószentgyörgyre, ahol már vártak ránk a szervezõk. Az
eligazítás és program ismertetés után autóbusszal elszállítottak
Jánoshidára, ahol egy nappali foglalkoztató központban a szállást
biztosították csoportunknak. Lepakoltuk csomagjainkat és már indultunk
is ki a Bartalt tanyára - Portelekre, ami a rendezvénynek adott otthont.
Megérkezvén megreggeliztünk, kezdetét vette a fogathajtó verseny. A
fogathajtó versenyen két típusú fogathajtást láthattunk akadályhajtást
és vadászhajtást. Póni illetve kettes fogatokat csodálhattunk meg. A
verseny kezdete elõtt a fogathajtók zenére bevonultak a pályára és
tisztelegtek a közönségnek, majd jöttek egyenként a versenyszámok.
Közben készült a bogrács, szállt az illat a nézõtér felé. Délután 1
órára elkészült az ebéd, melynek elfogyasztása után autóbusszal
elindultunk a szálláshelyre átöltözni a táncbemutatóra.
A mi produkciónkra délután 4 óra körül került
sor. A rendezvény moderátora kellõ módon bekonferálta Székelyföldrõl
érkezett csapatunkat. Az esõs idõjárás ellenére szép számú közönség
gyült össze a szabadtéri színpad elõtt. A bemutató meghozta a várt
sikert, mivel anyaországi testvéreink vastapssal jutalmazták a
fellépőket. Tovább esett az esõ, ezért a sátrak
alá szorultunk, ahol hamar közös éneklésbe fogtunk a szintén
vendégszerepelni érkezett kórustagokkal. A komorabb idõ ellenére a
jókedv uralkodott rajtunk. Vendéglátóink pulykapörkölttel és fõtt
krumplival kedveskedtek, ami hamar el is fogyott. Estére már mindenki
fáradtan tért vissza a szálláshelyre. Vasárnap
reggel úgy döntöttünk, hogy összecsomagolunk, majd reggeli után
elindulunk haza, mivel rosszabbra fordult az idõ, ami miatt a rendezõk
is lemondták az aznapi programokat. Reggelizni a szomszádos
jászalsószentgyörgyi Agip benzinkút éttermébe mentünk, ahol az egyik
szervezõ, a Laci bácsi látott minket vendégül, talán még túlságosan
bőségesen is. Amikor köszönetemet fejeztem ki a csapat nevében, akkor
rámutatott az udvarban lévõ Nagy Magyarországot ábrázoló alkotásra, azt
mondta, hogy: "szeretem Székelyföldet, édesapám ott volt katona és én is
számtalanszor jártam már felétek." Egy igazi nemzeti érzelmű ember,
köszönet neki ezúton is. Reggeli után átadtunk itthonról hozott
ajándékainkat a szervezõknek, nevezetesen Pesti Róbertnek és Szabó
Lászlónak (Laci bácsinak) Laci bácsi invitálására átsétáltunk a
halastavához, ahol megmutatta nekünk a tóparti rendezvényházat és
horgászboltot is. Ezek után egy kis Szolnoki vásárlási kitérõvel
elindultunk haza. Az autóbuszban a jókedv uralkodott. Reméljük, hogy
jövõben is visszatérhetünk. A kirándulás
szállítási költségeit, fele-fele arányban Szentábrahám község
Polgármesteri Hivatala és Demeter Levente, a magyarandrásfalvi
vízhálózat kivitelezését felügyelõ vállalkozó fedezte. A szállítás 3800
lejbe került. Az autóbuszt a farkaslaki Transp Tur International Kft.
szolgáltatta. A kirándulásról hamarosan fénykép
és videó anyagot töltünk fel a honlapra. A rendezvény programja alább tekinthető meg.
|
|
|
2010. május 21. |
|
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 23-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha ma szép az idő, jó lesz a bortermés; az is eldől, ki ihat egy évig ingyen a kocsmában
Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, s nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
Pünkösdi szokások, hagyományok
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték az ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből, és a világ minden más tájáról is. |
|
|
2010. május 10. |
|
Felújított műemlék orgonát avattak 2010. május 9-én, vasárnap a
szentábrahámi unitárius templomban.
A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes. A 17.400
lej értékű felújításhoz Hargita Megye Tanácsa 6300
lejjel járult hozzá egyháztámogatási programja révén. Az
ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök
mondott prédikációt. Prédikációjában kiemelte, hogy milyen fontos is az ember életében a zene és éppen ezt hivatott szolgálni a felújított orgona is. Avatóbeszédet mondott Lőrinczi Lajos
esperes, az orgona történetét pedig Pap Zoltán orgonaépítő
ismertette. Elmondása szerint Balázs Mózes fúrfangosan helyezte el a sípokat, melyet egy korábbi felújítás alkalmával a felújítók nem vettek észre, ezért kivágtak egyes sípokból. A sípok elhelyezésének módja a szebb hangzást teszi lehetõvé.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke ünnepi
köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy támogathatták a felújítást, és
elmondta, hogy több orgona felújítását segítette már a megyei
önkormányzat, mert tudatában vannak, hogy a magyarságnak a több száz
éves műemlék orgonák mekkora értéket jelentenek, ezért fontos a
restaurálásuk. Az avatóünnepséget Lászlóffy Árpád
orgonaművész koncertje tette még emelkedettebbé.
Az ünnepség a kultúrotthonban folytatódott, ahol a meghívottak és helyiek ünnepi ebédben részesültek. A egybegyülteknek kedveskedett Lõrinczi Annus néni, aki egy régi magyar nótát énekelt el, majd elmondott egy szép verset.
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>
| | Eredmények 1 - 4 / 28 |
|
|
 |
 |
 |
|
|